22 évet kellett élnem ahhoz, hogy ilyesmiben legyen részem. volt már ugyan nagy fagyás és azt követő, látványos olvadás, de amit ma láttam az egész más. a tegnap minden lehetséges tárgyra, növényre, természetes vagy mesterséges képződményre ráfagyott 1-2 cm-es jégréteg indult olvadásnak a napsütés hatására. már az is kivételes fényviszonyokat teremtett, hogy a napsugarak mindenütt megtörtek a jégen, ehhez pedig hozzáadódott, hogy hangos cseppek potyogtak mindenről, méteres jégpáncél hullott a felsővezetékekről, néha elég félelmetes helyzeteket teremtve. az egyik képen azt is sikerült megörökíteni, ahogy gőzölög a fakorlát a hőmérsékletkülönbség hatására.
ami másnak a bosszankodás és a káromkodva jégenbalettozás napja, az nekünk, fényképezni szeretőknek kivételes alkalom. szép.
1/07/2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)










5 megjegyzés:
Jajj, édes a madárka, de hogy tud megkapaszkodni a szín jégen a kis lábacskáival? :D:D
A gőzölgő korlát is szimpatikus ésésés a bácsi egyedül ahóban, szeeegényke, olyan kis magányos! :( Remélem odamentél és kebledre ölelted! :D:D
És már csak 1 dolog érdekel... a kesztyűt azért hazavitted, ugye? :D:D:D:D
na. ezt kinevezem kedvenc kommentemnek. azért, mert ebben sikerült leginkább megcsillogtatnod brilliánsan kifinomult, tananyagnak való humorérzéked. :D
azon én is elgondolkodtam, hogy hogy tud megkapaszkodni, dehát nekik ez ösztönből megy. a kesztyűt pedig azóta is hordom, összes többit kidobtam, éljen a rózsaszín!
Igyekszik az ember, igyekszik... :D:D:D:D Nade valóban írhatnának mások is "igen-igen ez neketek szól!" :D
A kesztyűs képet imádom, naggggyon komoly! Gratu! :)
juuj, sziaaa! :)
dejó, hogy írtál. köszönöm, én is imádom, annyira mókás.
most gőzerővel tanulok, mert kétnaponta van vizsgám, de majd írok nektek mailt, már akartam régóta. :)
Megjegyzés küldése